2009. október 2., péntek

2009 - 10 - 02

Úgy döntöttem, hogy én is kérek valahonnan 56 millió végkielégítést. Ugye nem is lenne rossz. Csak senki nem lenne olyan nagy marha, hogy ennyit adjon nekem. Nekem nincs ilyen nagy szerencsém.
Ma nagyon szép idő van, persze lehetne még egy kicsivel hűvösebb, nekem ez még mindig meleg. Nem szeretem a nyarat. Na igen. Amikor ezt leírom, vagy valakinek mondom mindenki meglepődik rajta. Olyannal még nem találkoztam, aki ne nézett volna rám csodálkozva. Persze aki egy kicsit ismer, és tudja, hogy engem az EXODUS zenéje pihentet, csak legyint egyet. Azt mondja erre, hogy te fordítva vagy összerakva. Ennek én csak örülök. Unalmas lenne az életem, ha nem ilyen lennék. Én még így is néha unalmasnak tartom. Próbáld ki. Erre a zenére remekül lehet pihenni. Olyan ez nekem, mint a pc. - nek a vírusírtó program. Amikor egy lemezt végighallgatok, absztolút tisztára törli a tudatom, a gondolataimat helyreteszi.
Lassan - lassan csökken a betűméret. Szerintem ez az ideális. Persze mihez képest.
Ma gondolkodtam azon is, hogy nekem is ki kellene mennem Hollandiába. Ott legalább van miért dolgozni. Sokat kell, de legalább van érelme.
Visszatérek a rendes mérethez, hogy elköszönjek.
Sziasztok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése